Mikor először meghallottam ezt a kifejezést: „zsiráfnyelv”, arra gondoltam, milyen vicces, és érdekes! De mégis mi a csuda ez?

Elkezdtem keresgélni, így találkoztam először az Erőszakmentes Kommunikáció elnevezéssel.  Ennek a szemléletnek és módszernek az egyik jelképe a zsiráf, mivel a szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve, hogy a szívétől a hosszú nyakán át elérjen a vérkeringés a feje búbjáig 🙂 Ezért ő jelképezi a szívből jövő kapcsolódást, és kommunikációt a „szív nyelvében”, vagy az empatikus, együttérző kommunikációban. Ez megjelenhet szavakban, tettekben, és főleg a szándékainkban.

De vajon mennyire vagyunk tudatosak a valódi szándékainkra, mik motiválnak, és hatnak a reakcióinkra, a döntéseinkre? Ez az önismereti utunk során tisztulhat ki magunk és mások előtt is. Elolvastam a „Szavak ablakok vagy falak” című könyvet, és láttam több videón dr. Marshall B. Rosenberget, ahogy erről Ő beszélt, tanított. Lenyűgözött! Gondoltam, EZ AZ! Mindezt én is szeretném tudni, érteni, használni! Eleinte úgy hittem, hogy értem, és ennyi lehet, hogy elég lesz. Szerencsére nem nyugodtam bele. Ellenérzés is volt bennem, mert eddig azt találtam, hogy mint minden módszer, rendszer egyben korlátokat is ad a szabályaival, a formájával. De erősebb volt a vágy, a kíváncsiság, hogy hogyan lehet ezt olyan könnyedén, természetesen használni, ahogy Marshallnál láttam.

Bizalmat szavaztam a tanulásnak, és kezdetét vette az EMK korszak az életemben. Olyan módon, és mértékben fejlesztette a tudatosságot, és a tisztánlátást, amit korábban nem tapasztaltam. Mint egy Jóbarát, velem van mindig. Elkísér örömben, bánatban, egyedül, vagy társakkal, ahogy éppen hozza a helyzet. Eleinte tanulással, gyakorlással jár, mint pl. egy új nyelv elsajátítása. Később pedig olyan rutinná alakulhat, ami nem igényel nagy erőfeszítést, hanem kapcsolódik a Jelen pillanathoz, és így mindig új, élő, és természetes. Annyi erővel, elfogadással, megértéssel, és együttérzéssel tudtam töltődni az EMK segítségével, amivel már nem csak a magam, de mások tanulását is tudom segíteni. A trénerképzés során egy állandó csoportban a társaimmal együtt önismereti munkával arra is kaptunk felkészítést, hogy megéljük, és tovább is tudjuk adni. Volt, aki már régebb óta alkalmazta, és voltunk, akik izgalommal próbálgattuk a szárnyainkat e téren. Felszabadító, és örömteli élmény látni, megélni a zavar helyett a tisztánlátást, a bosszankodás helyett a megértés nyugalmát, vagy együttérzést akkor is, ha éppen nem értünk egyet.

Az ÉLET bőséggel nyújt lehetőséget a folyamatos EMK gyakorlásra, és fejlődésre. Örömmel figyelem magamban, ahogy egyre inkább élem, és néha már szinte magától működik. Könnyebb magammal, és másokkal is a tudatos, őszinte figyelem, és akár a kapcsolódás, akár az eltávolodás, de nem haraggal, hanem megértéssel. Megtapasztalni, hogyan válhatnak a szavaink ablakokká, ahol eddig esetleg falakba ütköztünk. Megélni, hogy az őszinte kíváncsiság, érdeklődés a legtisztább együttérzés. Köszönöm Julianna 🙂

Mókás, de akár a díjkiosztó ünnepeken, most szívesen írom le, milyen hálával gondolok Jónai Éva Havára, és Szentpéteri Juliannára, akiktől személyesen tanulhattam. A csoport társaimra, akikkel együtt tanultunk, és mindazokra az EMK trénerekre, akiknek az írásait olvastam. Azokra, akik már trénerként bizalmat szavaztak nekem, és elfogadták tőlem is az EMK tanításokat. És persze Marshall-ra, akit bár személyesen nem ismerhettem, mégis életem egyik meghatározó szereplője lett.