Ha néha úgy érzed, mintha csak egy háztartásban élnétek, de nem igazán EGYÜTT, egymáshoz közel, akkor nézzünk mögé, mitől működik, vagy mitől nem élhető meg a KÖZELSÉG a párkapcsolatban! Közel lenni egymáshoz azt is jelenti, hogy bizalomban vagytok.Egy-másban bízni az tud, aki önmagában is bízik.A teljesség igénye nélkül, a bizalom kialakulásának néhány kiemelt tényezője, amelyek az önmagadba vetett bizamadat is meghatározzák: Felismerni, hogy kinek mi a felelőssége az adott helyzetben: pl. amit érzel, ahogy érzed magad, bízhatsz benne, hogy az sosem hiba, hanem annak a jelzése, hogy valamire szükséged van, vagy épp teljesült. Ugyanígy nyugalmat adhat, hogy tudod, hogy a párod csalódása, vagy feszültsége is az ő belső szükségleteinek a jelzése, így rendben van, amit érez. Nem hiba, főleg nem a TE hibád. Meg lehet tanulni azt a kommunikációt, amivel röviden, természetes módon kezelhetővá válik a helyzet, ami korábban félelmetesnek tűnt.Felismerni, ha kialakult egy “ellenségkép” a fejedben, vagy a párodéban. Ehhez segítenek az ítéletek, azok a kifejezések, amelyek egy nézőpontból születtek, nem objektíven látod-hallod. Pl: a mindig kritizál, kioktat, nem ért meg, lenéz kifejezéseket egyik érzékszerveddel sem tudod érzékelni. Ezek a gondolatok a belső állapotodból fakadó minősítések, amelyek eltávolítanak, hiszen ki akar közel lenni ahhoz, aki “bántja”. Ha ilyen gondolat bukkan fel, akkor sincs vége a világnak: szintén megvan a módja, hogy lehet megfejteni a belülről jövő üzeneteinket, és kideríteni, hogy van-e valós veszély, tennivaló, vagy elég egy tisztázás?Felismerni, mikor mi a valódi szándékod egy helyzetben: miért mondasz valamit? Mit szeretnél valójában elérni? Lehet, hogy azt gondolod, hogy “segíteni szeretnél a párodnak”. Mi van benned, ami arra késztet, hogy ezt elmondd nek? Lehet, hogy zavar valami, és szeretnél változást? Vajon bízol-e benne, hogy ha ezt mondanád, és megkérnéd valamire, vajon megtenné-e?Felismerni, mi a párod valódi szándéka, amikor mond, vagy épp nem mond valamit? Ha azt feltételezed, hogy azért mond/nem mond valamit, mert “nem vagy fontos, vagy észre sen vesz, vagy bosszantani akar, stb..” ettől hogy érzed magad? Szívesen lennél közel a párodhoz amíg ez a “valóságod”? Bíznál-e abban, hogy ha elmondanád, hogy ezeket gondolod, de kíváncsi lennél az ő verziójára, vajon meg tudnátok-e beszélni?Felismerni, hogy történt-e valóban megállapodás, vagy valamelyikőtök csak hitte, hogy már megbeszéltétek, pedig lehet, hogy csak beszélgettetek valamiről! ha pedig valóban megállapodtatok, betartod-e? A párod betartja-e a megállapodásaitokat? Ha nem, bízol-e benne, hogy ezt megbeszéljétek, tisztázzátok?Ha azt gondolod, hogy vele nem érdemes, nem lehet tisztázni, akkor vajon tényleg akarsz a közelében lenni, tartósan?Felismerni, hogy magaddal hányszor állapodtál meg, amit talán nem valósítottál meg? Ezesetben tudattalanul úgy éled meg, hogy cserben hagytad saját magadat. Akkor is ez lesz a megélésed, ha rendszeresen nem szólsz, amikor valami zavar, és jófejként mosolyogva üzeled, hogy neked ez rendben. Belül pedig pontosan érzed, hogy bánt, és elégedetlen vagy. Az önbizalom rombolásának egyik legjelentősebb tényezője, ráadásul kivetülhet a másikra: Ő nem vesz észre, nem tisztel, kihasznál, stb. Az ítéletek ebben az esetben is segítenek a felismerésben, hogy minek a hiánya küld fájdalmas jeleket?Felismerni, és elfogadni, ha már biztosan nem építő a kapcsolat, és igazán nem érdemes rá több energiát fordítani. Akkor lehet szépen is befejezni, hogy teret adhass valami jobbnak.Mindezek a működések megérthetőek, a változtatás tanulható, ha igazán szeretnél bizalomban, és közelségben lenni a pároddal.Írd meg , ha vannak a felsoroltakkal nehézségeid, és szeretnél rajta változtatni.A kapcsolataid minősége félig rajtad múlik! Sokat jelent, ha felismered az eddigi működésedet, és  ha szeretnéd, megváltoztatod